2016. augusztus 2., kedd

Tánc-Természet-Jelenlét. Ispánki anziksz


A tábor után egy nappal, még lélekben ott is, itt is, telve élményekkel, érzésekkel, gondolatokkal. A mozgásos térben átélt élmények mindig a jelenlevőkre tartoznak, ezzel együtt, születnek bennünk olyan gondolatok melyek másokkal is megoszthatóak, a csoporttitok tiszteletben tartásával.

Imádtuk ezt a tábort! Nagyon egyszerű céljaink voltak: időt és teret adni a kapcsolódásra. Barangolni, felfedezéseket tenni kint és bent. Meglepetés volt, ki milyen témával és érzésekkel érkezik, és miként tudunk egymás terében létezni négy napon keresztül, régi-új ismerősként. Az ismerkedés a telekocsikban már elindult, és nyugodtan folyt tovább, a maga ritmusában. A munkánkat nagyon megkönnyítette a résztvevőink nyitottsága, figyelme, kísérletezőkedve, és fegyelmezettsége a keretek betartásában. Visszajelzéseikkel maguk is szabályozták, hogy merre vigyük tovább a folyamatokat.

Úgy alakult, hogy a tér és a határok kerültek a mozgás fókuszába is- bejártunk belső és külső tereket, feszegettük a határainkat konkrét testi tapasztalásokkal. Jártunk susnyás területeken, gyantás fatörzseken, próbálgattuk, miből mennyit tudunk az adott pillanatban befogadni. Majd hogyan alakul ez a mennyiség másnap. Érdekes volt megfigyelni, miként hatnak ránk a természet ingerei, és mennyiben más a jelenlét a "steril" benti terekben. Izgalmas, ahogy a természet színei, formái, illatai, hangjai, puha és szúrós lényei, váratlan vendégei is tudnak elárasztóak lenni. Kerestük a személyes és csoporthatárokat a természettel való kapcsolódásban is: hol van az a pont, amikor már felkavaró az amúgy pihentető rétek, erdők közelsége. Moziztunk a fűben, a lassan pergő képeket néha megkavarta egy cikázó zümmögő, egy egerészölyv vagy bejött a terünkbe néhány kutya. Érdekes jelenet, ahogy egyszerre simogatjuk a fejüket és mondjuk nekik, hogy menj innen... Mit akarunk valójában? Beengedni a terünkbe, vagy kívül tartani? Tudod-e érzékelni az adott pillanatban, hogy valójában mire van szükséged? És miként tudod érvényesíteni, amit szeretnél? Milyen érzésekkel párosul, ha finoman, vagy határozottan elküldünk valakit, nemet mondunk, vagy másként, de megszabjuk a határainkat? A közeledés sem mindig egyszerű...nem mindig tudjuk, mi van a másik fejében. Mozgás közben nem beszélünk róla, és a való világban sem mindig nyilvánvaló. Szándékok feltérképezésére marad a figyelem, a nyitottság, a hangolódás- és némi kockázatvállalás.

Ez a kérdés több helyzetben visszatért, mozgás közben és más csoporthelyzetekben. Több gyakorlatban is próbáltuk keresni a saját terünket, saját igényeinket, és azokat a formákat, amikben az adott pillanatban kapcsolódni tudunk önmagunkhoz, és egymáshoz. Érintéssel, közös mozgással, vagy figyelemmel. Nagyon hitelesnek éreztük a jelenlétet. A figyelemnek különösen fontos szerep jutott a táborban- szerettük volna minél inkább megadni a nyugodt, tiszta figyelemnek az időt, ami nélkül nincsen valódi hangolódás sem önmagunkra, sem a környezetünkre. 

Az élmények integrálását beszélgetések, írás és rajzolás is segítették. Persze mindig csak egy szeletét látjuk annak, ahogy időben és mélységében is alakulnak az élmények benneteket, és mindig lehetne több idő a közös felfedezésre. Úgy éreztük, hogy a tábori tapasztalások fontos felismeréseket, vagy megerősítéseket hoztak, és úgy tudtunk önismeretet szerezni, hogy közben pihentünk és töltődtünk is. 

Komfortzónánk feszegetése mellett a kényeztetés sem maradt el- többek között a helyi kézműves csokoládékészítő, az őrségi dödölle és Bátor, a bernáthegyi idegenvezetőnk kerekítették tovább a tábori élményeket. A szalonnasütésből is Bátor profitált a legtöbbet, de a tűz szép volt, a hullócsillagok hemzsegtek felettünk, és egy búcsú impro-jamra is sort kerítettünk- kinek chilloutra, kinek Lajkó Félixre volt szüksége zárásként:) Klassz volt a vendégház, gyönyörű helyen fekszik. Arra is rájöttem, miért olyan fontos nekünk az őrségi táj. Hatalmas szabad terek vannak, de mindig van egy erdő a rétek, mezők körül, ami a biztonságos kereteket megadja.

Nagyon köszönjük a jelenlétet és inspirációt a táborozóinknak!!! Semmire nem cserélnénk el ezt a "munkát"!!!

Üdvözlet Ispánkról, 2016. augusztus 1.