2016. június 13., hétfő

Tánc, Jelenlét, Természet- Tábor az Őrségben (2)

Mit jelent az, hogy táncterápián alapuló foglalkozás? Mi van, ha nekem inkább heverészni lesz kedvem? Muszáj a Vendégházban lakni? Vihetem a gyerekeket? Fákat fogunk ölelgetni? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket is kapunk a júliusi tábor kapcsán:) Ezért arra gondoltunk, hogy néhány posztban közelebb visszük hozzátok a tábort, és a blogon egy kicsit bővebben írunk arról, miért szervezzük az elvonulást, mivel várunk benneteket.  


Év közben, a csoportok és műhelyek idején két dolog szokott hiányozni: elég idő kötetlen beszélgetésre, együttlétre, és szabad mozgás a természetben. Idén tavasszal nagyon felszabadított és inspirált minket egy hosszú hétvége az Őrségben. Mindkettőnknek egyértelmű volt, hogy szeretnénk megosztani veletek azt az élményt, amit a természet és a szabad mozgás kombinációja ad, női körben. Az első tábori bejegyzésben, volt szó többek között arról, mit jelent a táncterápián alapuló foglalkozás, hogy telnek majd napjaink, s mi van akkor, ha valaki családostól szeretne jönni.  Folytatjuk új kérdésekkel és válaszokkal!


Én nem tudok táncolni, és ez mindig zavarba hoz. Tudtok nekem segíteni, ha lefagyok?
Igen:) Mindig örülünk, ha felmerül a "nem tudok táncolni" aggály. Több helyen leírtuk és szívesen beszélünk arról, hogy nincs szükség semmilyen tánctudásra, sőt. A programjainkon nincsenek előzetes koreográfiák, lépések, elvárások, minősítések. Nem elsősorban a zene inspirálja a mozdulatokat, hanem a figyelem és kapcsolat önmagunkkal. Nálunk tánc minden mozdulatsor, ami megszületik benned. Nagyon sokszínű az, ahogy ön-azonosan jelen tudunk lenni. Valakinek ez azt jelenti, hogy fekszik a földön és mozgatja a lábát, más a kezével játszik, más nagy ívű mozdulatokkal halad a térben. Minden elfér egymás mellett. Azt tapasztaljuk, hogy amint elkezdjük az instrukciókkal segített mozgásos gyakorlatokat, megszűnik a szorongás, és elmúlnak a "ki hogyan lát" "na most vajon bénán mozgok-e" típusú félelmek. Előfordul, hogy könnyebben születnek meg az autentikus mozdulatok éppen azoknál, akiknek nincs sem tanult, sem bulikon edzett táncos múltja. És, gyakran meglepődnek a résztvevőink, amikor olyan mozdulatsorokat hívnak életre észrevétlenül, ami egy kortárs táncelőadásban is helyet kaphatna.

Nem lesz sok a hat táncterápiás foglalkozás?
A gyakorlatokat és a foglalkozások beosztását úgy alakítjuk, hogy illeszkedjen a társaság aktuális állapotához, testi és lelki kapacitásához. Hat foglalkozás egy táborban, szünetekkel, nem sok. Nálunk mindig fontos szempont a fokozatosság és a jelenlét- ha soknak érzed, tarthatsz pihenőket. Erről úgyis beszélünk majd a tábor elején, amikor elfogadjuk a tábor kereteit. 

Miért említitek meg külön a kutyákat?
Mert hozzátartoznak Ispánk különleges hangulatához. Nem találkoztam még máshol ezzel a jelenséggel. Van három barátságos kutyus: a picurka Folti, Tücsi és a hatalmas bernáthegyi Bátor, akik alig várják, hogy felbukkanjanak a kirándulók a faluban. Örömmel csatlakoznak, és konkrétan körbevezetnek a Nyugati szeren és a Keleti szeren, Ispánk két részén. Ha megállsz, bevárnak. Időközben köszöntik a többi kutyát, területet jelölnek, hemperegnek a fűben. Megköszönik a fül- és hasvakargatást, majd, a túra végeztével hazamennek, vagy együtt bandáznak és várják a következő kiránduló társakat:) A szabadság nyugalmával, örömével éldegélnek. Nagyon jó fejek. 

Lesz lehetőség kicsit megismerni a környéket?
Igen! Ezt is szeretnénk rugalmasan alakítani, és akinek van kedve túrázni egy kicsit, szívesen elvisszük szép helyekre. A tábor végén, vasárnap is lehet kirándulni még- vannak tuti tippjeink lovaglás, korongozás, őrségi rétesezés témában is:)

Komolyan vihetjük a saját zenéinket? Ez nem megszokott a műhelyeken.
Komolyan:) A táborban az is jó, hogy van lehetőség kötetlenebb együttlétekre, és ebbe belefér az is, hogy ti adjátok a zenét a foglalkozások egy részénél.