2015. január 29., csütörtök

Mit csinálnak a csoportvezetők?

Természetes, hogy létezik a fejünkben egy kép, akár elvárás azzal kapcsolatban is, hogyan viselked(je)nek a csoportvezetők egy folyamatban. Nincs általános recept erre sem: a csoportvezető és a csoporttagok személyisége és dinamikája, az alkalmazott módszer és terápiás keretek formálják a vezetők szerepét és jelenlétét egy folyamatban. Vannak persze elvek és meggyőződések, amelyek a mi munkánkat is áthatják. Erről mesélünk egy kicsit. 

 

2015. január 26., hétfő

Miért Nők között?


2014. tavaszán indítottuk el Nők között c. programsorozatunkat. Egynapos workshopokat és hosszabb, zárt csoportot vezetünk, ahol van lehetőség női körben dolgozni bármilyen önismereti témával, a mozgáson keresztül. Van, akinek egyértelmű, s van, aki többet szeretne arról tudni, hogy miért női csoportot tartunk. 

 

Erről mi is rengeteget beszélgettünk még az "ősidőkben", amikor elkezdtünk gondolkodni a közös csoportvezetésünkről. Vannak személyes okaink, régóta foglalkoztat, hogy mitől lesz egy nő NŐ.

Keresem a különbségeket és a hasonlóságokat. Nőiségemmel való viszonyom erősen összefügg azzal, milyen kapcsolatban vagyok a testemmel. Kamasz koromban nem voltam kibékülve sem a testemmel, sem a nőiességemmel.  Aztán rájöttem, hogy a nőiességem nem a külsőségeken múlik, és paradox módon ez segített abban is, hogy a testemet elfogadjam olyannak, amilyen. Azt gondolom, hogy nem a kinézeten múlik az, hogy nőies vagyok-e, vagy sem. Hanem azon, hogy elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok. És arra is rájöttem, hogy addig nem szerettem a testemet, és nem találtam szépnek, ameddig saját magamat nem sikerült elfogadnom minden szerethetőségemmel és gyengeségemmel együtt.

Kinek magas sarok, kinek mezítláb:)


Szeretünk tetszeni. Örülünk, ha szépnek látnak bennünket. Rosszul esik, ha nem. Jó nőnek lenni. És mit jelent „jó nőnek” lenni? Közhely. Valójában értelmetlen kérdés. Mégis azt látom, hogy megkerülhetetlen, amikor nők között, női mivoltunkról gondolkodunk.

Arra emlékszem, hogy harmincon éppen túl, egy kisgyerekkel és párkapcsolati zűrzavarban kezdtem el újfent a női(es)ségemen töprengeni, s ennek részeként, hogy macskásodni „kellene”. Mert a jó nő macskás. Belső igényem volt ez, vagy megfelelési vágy? Ez is, az is. De mindenképpen egy akkori hiedelmem. Több minden és mindenki indította be az elmacskásodási projektemet, és emlékszem arra is, hogy miért vetettem véget neki.